Liberális Klub

Napokban egy rendkívül hasznos és élvezetes klub eseményen vettem részt, Bornai Tibort látta vendégül a Belvárosi Liberális Klub. Megvallom őszintén, elfogult vagyok az „úrral” szemben. Facebookos csoportja, a Mentális Hazaszeretet Mozgalom, régóta a kedvenceim közé tartozik, simogatja az elmém és a lelkem. Nem is szeretném Tibor gondolatait átpolitizálni, amit ezen az estén megosztott velünk, viszont újból és újból eszembe jutnak szavai konkrét esetek kapcsán. Úgyhogy előre bocsánatot kérek Bornaitól, hogy esetleg hivatkozom gondolataira.

•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
• Ha úgy gondolod, ma senki nem képviseli a liberális értékeket
•      Ha úgy gondolod, ez a választás képviseletről szól és nem újabb parlamenti helyről a már ott jelenlévő pártoknak
•      Ha úgy gondolod, a demokrácia értékeit, a szabadságot, szolidaritást ma meg kell védeni

Mit tegyen az az ember, akinek egyformán herótja van az összes átigazolt és átmentet politkusból, aki 90 óta látja ki merre mozdul és emlékszik ki mit mondott. Egyik lehetséges megoldás, hogy szándékosan lehülyíti magát és csorgónyálát elkenve a szavazólapon beixel valamit. Teszi mindezt vízfejjel és bepisálos modellben.

Még a szar is le van szarva, mondja az ember a közösségi portálokon, az immár klasszikus szállóigét és csak néha önti el az indulat, hogy milyen hülyének nézik. Az elrabolt 20 év, a hit és illúzió elvesztése immár tradició Magyraországon, hisz apám is átélte ezt és örülük, hogy azzal a tudattal halt meg, azoknak az időknek vége van már.

Egy oszladozó, halott madár teteme mellett üldögélve magasból az ágak közül nézem az alattam nyüzsgő várost, a közéletet és többnyire csak akkor fáj, ha nevetek. Jól bírom a rothadás szagát, hisz mindenhol nehéz a levegő, a dögtetemen új életet kapó új pártok/párt is bűzős és könnyfacsaró szagú.

Már történelem ha gyerekeimnek mesélek a rendszerváltás időszakából és csak néha fáj, hogy elmúlt.Időnkén tbeugrik, amikor Szűrős kikiáltotta a köztársaságot és a pódiumon egymást váltották a különböző szavalók, akik (bocsássatok meg), de leginkább egy brigádgyűlés munkásköltőinek tüntek és hamar mondtam azt, inkább menjünk ki apámhoz, aki kevésbé forradalmian, kiszakadó keserő megkönnyebbüléssel, emberibben sírt szobájában, hogy vége.

Hit és illúziók nélkül maradtunk páran, akik még emlékeznek. Hit és illúziók, képviselet nélkül.

Tavasszal résztvettem a kampányban és legszívesebben a buszon politzáló embereknek a pofájába vágtam volna, te idióta, tök mindegy neked mi a véleményed, majd eldöntik az ajánlód sorsát, miközben rettegsz a villanyod kikapcsolásától, a demokrácia adta jogod másnak jó üzlet. A titkos megbeszélések, a nyílt színen egymást támadó és tépő pártok bizonyos embereinek folyamatos egyeztetése, mikor nyitnak meg területeket más pártoknak is, gyomorforgató infóként támadt rám. Naiv soha nem voltam, de a nyilvánvaló arcátlan seftelés keserűvé és durvává tett.

Hit és illúziók nélkül maradtam és már nem kell semelyik tábor, se a képmutató jogvédők, se a polgári értékekekt áruló kufárok. Túlélésre játszik az ember és csak reméli, nem vesztette el annyira a hitét, hogy ne tudjon majd valamiben bízni, ha az megjelenik

Egy demokráciában, jogállamban a pozitív diszkriminálás helytelen használata egyenes út a szélsőséges eszmék terjedéséhez. Az oktalanul ostorozott emberek egy idő után a többségből, a kisebbséggel szemben ellenérzéssel kezdenek viseltetni. A demokrácia alapja a jogegyenlőség és a mindenkire egyenlően kötelező jogkövető magatartás.

Magyarországon a rendszerváltás óta a kisebbségi kérdés a belpolitikai harcok eszközévé vált.  A balliberális oldal vad nácizása a másik tábor felé, már az ezredfordulón nyilvánvalóvá tette, hogy az egyszeri kisfiú esete fog előfordulni vele, aki mindig farkast kiáltott és a végén már nem hittek neki. A Fidesz kontra MSZP tömb futballdrukker átkiabálása a túloldalra a csírában előforduló szélsőséges erőket összeszervezte. Novák Előd a 90-s évek közepén a DPG levelezőrendszeren hirdette az igét. A többség elmebeteg fogyatékosnak nézte, igazán nem volt táptalaja annak az eszmének, amit hirdetett. A hosszú évek során feltűnő bácsfy dianák és tsaik feltűnése egy ideig sokkolta a többséget, majd kiderült mindegyikről, hogy fogatlan vadállatok, akik előbb vagy utóbb összefüggésbe kerültek a balliberális táborral. A szélsőség minden társadalomban előfordul, a 90-es évek elején bécsi tanulmánykirándulásunk során szégyenkezve mondták meg, a bécsi közgyűlésben bizonyos párt szélsőséges erőként került be a testületbe. Majd egy évtized után kormányzó erővé emelkedett, amin pár hónapig hőbörgött az EU (hisz Ausztria nemrég lépett akkor be), aztán a következő választás az emlékét is elsöpörte ennek a kormánynak.

A volt kommunista országokban számos esetben találkozunk soviniszta erőkkel, emlékezhetünk a szlovák roma éhséglázadásra, vagy akár a lengyel ikerpár kisebbség ellenes politikájára. A kisebbségi kérdések általában azokban az államokban ütik fel a fejüket, ahol gazdasági krach van, vagy etnikai feszültség.

A magyar kisebbség politikát a pozitív diszkriminálás jellemezte. A szóban (mert leginkább csak szóban történt) elfogult és egyoldalú helyzetelemzés a többségben is elvetette az ellenérzést. Mint egy családban, ahol az egyik gyereknek csak jogai vannak és testvérháború tör ki. Én igazán nem vagyok rasszista, de….. megszólalások egyre erősebbek lettek, az egykor kinevetett Novák Előd parlamenti képviselő lett. A többség és a kisebbség farkasszemet néz egymással, átkiabálva a másiknak. Cigányozás az egyik oldalon, a másik oldalról pedig a többség komplett egy kalap alá vevése.

A választásokon a szavazók 16%-a szavazott a Jobbik förmedvényre, ami ha nagyvonalúan számolunk, a szavazóképesek 10%-a . A lakossághoz képest még kisebb ez a %, mert nem számoljuk bele azokat, akik már elmúltak 14 évesek, de még nem nagykorúak.  Az eredmény óta szégyellni kell, hogy magyar valaki, náci az egész ország, kollektív bűnössége van a többségnek, függetlenül attól, hogy kire voksolt a kisebbséggel szemben.

Nem kéne végre észbe kapni? Nem kéne végre gondolkozni? Konfrontáció helyett, és konfrontáció minden felett felfogás helyett, mindenkire azonos elvárásokat hirdetni?

 
A facebookon érdekes csoporttal találtam magam szemben, Jobbik? Nem! -Melegbarát Tagozat.. hinnye, mondtam magamban, ez meg mi? Bár semmi bajom a melegekkel és általánosságban barátságos vagyok velük, valahogy nem éreztem, hogy nekem ebbe a csoportba be kéne lépni. Sőt, igazából nem is értettem, mitől van létjogosultsága.

Így reagáltam a hozzászólásban:

„egyetlen okból nem csatlakozom.. mivel szerintem a melegek semmiben nem különböznek tőlem, nem hiszem, hogy külön tagozat kell nekik.. egy tagozatban ülünk, mindannyian emberek vagyunk”

nem kellett sokat várni. Jöttek reagálások, hogy egy normális társadalomban persze ez a helyes, ahogy gondolom, de sajnos nálunk ez nem így van kis hazánkban.

Hát reagáltam rá:

„Szerintem helyesebb politika az azonosság és hasonlóság képviselete, mint a különbség hangsúlyozása. Az elmúlt években is ilyen szempontok határozták meg a jogvédelem alapjait.. holott a hangsúly az azonos jogokon áll. tehát nem azért kell a melegeket pártolni , mert melegek, hanem azonos jogokat kell kapniuk... függetlenül attól, hogy melegek, mert elsősorban EMBEREK.

melegbarát tagozat.. ez olyan, mint a kutyakedvelők klubja. „

Még mindig nem sejtettem semmit és úgy véltem, egy újabb túlbuzgó csoporttal van dolgom, amikor nehezen, de kibontakozott a történet. A facebookon a választások után alakult egy csoport, Jobbik? Nem! néven. Természetesen csatlakoztam hozzá, hisz nem titok, nem értek egyet a Jobbik elveivel és elképzelt világrendjével. Én úgy gondolom, hogy ezen csoport minden tagja elutasít minden olyan eszmét, ami más emberek jogait kérdőjelezi meg, vagy azoknak létét veszélyezteti.

A napokban a Pride kapcsán a meleg-kérdés még inkább aktuálissá vált és a csoporttagjai különböző linkeket tettek be, szolidaritást mutatva a melegekkel. A linkek eltűntek.. kimoderálásra kerültek, a hozzászólások törölve lettek. Érdekes eset.. amikor egy antidemokratikus elveket valló csoport ellen létrejött, társadalmi csoportban cenzúra indul el, egy közösségi portálon. Természetesen sokan jelezték nem értenek egyet ezzel az eljárással, volt aki kilépett a csoportból, volt aki megpróbálta ezt a helyzetet tisztázni. Kaptak is választ, az egyik alapítótól/admintól:

"Félreértés elkerülése végett: Nem a melegek ellen vagyok (noha a homoszexualitást teljesen elítélem!), de ne vonulgassanak! Ha olyanok, legyenek otthon olyanok, ne hívják fel a figyelmet önnön fertelmességükre! "Én sehogyan sem fogom támogatni törekvéseiket. És itt a csoportban sem kívánok melegpárti liberalistákkal azonosulni! Ez nem rasszizmus. A Jobbik és eszméi ellen van ez a csoport, nem a meleglobbiért."

Basszus, ez ám a fából vaskarika :) A kirekesztő eszmék ellen olyanok küzdenek, akik maguk is kirekesztők.

Utolsó üzenetem a témában:

‎"Mély tisztelettel kilépek a csoportból, mivel úgy gondolom a Jobbik ellen minden olyan demokrata fellép, aki antidemokratikusnak tartja. Én úgy gondolom egy demokratikus országban, bárki lehet meleg, hindu, cigány, arab és egyenlő jogokkal kell bírniuk. Mivel tudomásom szerint ezen csoportban minden állat egyenlő, de vannak akik egyenlőbbek, tisztelettel távozom."

Kirekesztők ellen, kirekesztők tiltakozása, nem sokat ér :(((„

No, maradjon itt ez összefoglalásul.... mert a Jobbik? Nem! csoport üzenőfaláról... TÖRÖLTÉK :D

 "Az alkotmány erőssége az állampolgárok elkötelezettségében áll, hogy megvédjék. Az alkotmányos jogok csak akkor vannak biztonságban, ha minden egyes állampolgár kötelességének érzi, hogy kivegye részét ebben a védelemben." Albert Einstein

Mitől élhető egy ország? Barátnőm kislánya remek hokis, úgy néz ki Svédországba mehet. Ott fog iskolába járni, ingyen felszerelést kap, ingyen van az iskolában az étkezés, már nincs tankönyv, a gyerekek laptopot kapnak a tananyaggal, svédasztal gyümölcs és zöldségtengerrel.. ehet amennyit akar. Milyen jó, gondoltam irigykedve kicsit.

Eisenstadtban nézelődtünk, a zebránál még fényképeztük Liszt nevét német írással az utcatáblán.. körülöttünk tisztaság. Közjáték: az autós megállt, hosszasan kellett neki integetnünk, menjen, mi még nem akarunk átmenni. Milyen jó, gondoltam irigykedve kicsit.

Le Pen erősen megindult a francia választásokon, a jobb és a baloldal összefogott. Milyen jó, gondoltam irigykedve kicsit
 

Persze, milyen jó. Bár mindenhol vannak gondok. Amerikában ha baj van összefog a nemzet, közben tinédzserek lövik le társaikat az iskolában, miközben a fegyvertartás ellen lobbiznak a civil szervezetek. A 80-as években tanulócserén voltunk Bécsben, a kísérőnk szégyenkezve válaszolt, milyen párt rövidítését olvassuk a képviselői széken. A szélsőjobb bejutot

Munkába menet a kocsi ajtajából kiveszek aprót, két adagot, mert meg vannak a hajléktalanaim, akiknek adok, beszélgetünk. Most már szólok Lacinak, három adag kell, mert a 7-es busznál is üldögél egy galambősz bácsi, aki leszegett fejjel nyújtja kis műanyag poharát. Ha Csanáddal megyek, akkor ő adja a pénzt, ha azt hiszi elfelejtettem, kis arcán látom, vár valamire. Köszönöm úrfi-mondja kedvenc hajléktalanom fiamnak, aki néha újságot olvas, törött szemüvege mögül és lassan mindenki hajléktalanja lesz, mert évek óta ül ott és meg vannak törzsadakozói. Próbáltam őt szállóba csábítani, de hajthatatlan. Meséltem Lacinak, aki csak annyit mondott: hát nincs neki más, csak a szabadsága. Mikor meleg ételt vittem, a kifőzde fiatal kis eladója külön megforrósította, esett a hideg eső, Ő (A Hajléktalan) rám nézett és azt mondta: adna nekem cigit és pár forintot? Én kicsit mérges lettem, hisz inkább én nem vettem meg valamit otthonra. Meséltem itthon Lacinak, aki azt mondta: Neki ez a fontos, nem ítélkezhetsz felette, mert nem vagy abban a helyzetben

 Bementem a fiamért a suliba, egy kis osztálytársa nevelőszülőnél van. Édesapja meghalt, anyja nem tudni hol van, a rokonok örültek, hogy megszabadultak tőle. Röppent és ugrott a férfi nyakába, szia apa...

Mitől élhető egy ország?